A parák PARÁJA...Mert ugye azt hallgatod már a terhesgondozás alatt, hogy mindenki ősanya. És tud szoptatni. És annyi teje van, amennyi annak a gyereknek kell. És nincs olyan, hogy nincs elég...hát jelentem van. Nekünk nem elég...
Hanga 3 hetesen tartott egy szopi sztrájkot, ami pont elég volt ahhoz, hogy az amúgy sem óriási mennyiségű tejcsi elkezdjen szépen elapadni...Mentünk dokinénihez és kiderült Hanga bébi 40 gr-ot gyarapodott 1 hét alatt, ez még nem is lett volna olyan nagy gond, de besűrűsödött a vizelete, r-go piros volt a pelus -hogy a frászt is rám hozza-. Próbaszopi dokinéninél, eredmény: 10 g! Hesszsussz!!! Tápszer receptel távoztam... Sírva... Önmarcangolás beindult. Lesütött szem a patikában, amikor a receptet átnyújtom, hogy ne lássák az arcomat, ki is az az ANTIANYA, aki tápszert ad a gyereknek. Sírva hívtam Apafejet, aki -a kis drága- azt mondta, hogy örüljek, hogy van lehetőség pótolni, ha nincs elég tej, és higgyem el, nem ettől leszek rossz anya...Aztán sírva hívtam Anyukámat, aki újra elmesélte, hogy én és a bátyám orizás tejen nőttünk fel és nincsen semmi bajunk...és mint hozzáértő higgyem el, hogy ezek a mai tápszerek már nagyon jók, és biztosan visszajön a tejcsi.
OK. Bőgés tovább. Szoptatás, után pótlás adása. Macerálás a tápival. Felforralni a vizet, lehűteni 40 fokra.De honnan tudjam, hogy jó? Nem vettünk mindenféle csodakütyüt ami pont 40 fokra melegít, mert úgy érezetem az autoklávnak (sterilizáló) és egyéb társainak a laborokban van a helye nem pedig egy magyar anya háztartásáben. Szóval pancsolás a tápszerrel, és parázás, mert Hanga addig nem kapot se cumit, se cumisüveget. Biztosan cumizavaros lesz mondatok mormolása....áááá szörnyűséges volt.
Nos jelentem hál'Istennek nincsen cumizavar, sőt Hanga van amikor elfelejti, hogy hogyan kell enni a cumisüvegből. És cumisüvegezés közben fordul rá a cicire. Hurrá!!!
Hogyan jutottunk a jelnlegi szintre? Hanga mai napig kap pótlást (már 4 hós) egyszer vagy kéts
zer egy nap. Van hogy alig eszik belőle, van hogy beszippantja az összeset. Sajnos ezt a mennyiséget nem sikerült letornáznunk, pedig mindent próbáltam. Elmentem szopis tanácsadóhoz -itt köszönöm meg Morvay Réka segítségét- Ő elmondta, hogy sajnos van ilyen, de kitartással a tej mennyiség növelhető, és az sem igaz, hoyg aki egyszer már evett tápit, az le fog szokni a szopiról. Hanga is kb. két hét alatt eljutott a jelenlegi 1-2 pótláshoz. Egyszerűen elutasította a tápit a szopik után. Először persze ezen is paráztam, hogy úristen éhen fog halni, aztán kiderült, hogy sikeresen növeltük a tejcsi mennyiségét. Szóval most így állunk, de rögös volt az út idáig.
Először kézi mellszívó, majd házi motoros, most -az álltalam csak iparinak hívott- melszívó, ami szerintem inkább már fejőgép! Minden szopi után fejés, összes csodabogyó megvásárlása ami a magyar piacon előfordul. Pszichés ráhatás "van tejem, van tejem" mondatok mantrázása. És ami a legjobban bejött: egész nap ágyban maradni a bébivel és csak szopotatni, szoptatni. Hanga még két és fél hónaposan is szinte óránként szopizott. Drága Anyukám mindig mondja, hogy csodál, hogy ennyire kitartóan próbálom ezt a szopi témát kezelni. No de megérte, azt a pici pótlást leszámítva Hanga mégis egy anyatejes gyerek.
És ha azt hinné az ember lánya, hogy túl van a nehezén, hát jelentem NEM! Ez a szoptatás csak bonyolódik :) most már elég nagy a kiccsaj és ha nem csendben szoptatom, akkor minden eltereli a figyelmét, és 2-3 szívás után vigyorogva forgatja a fejét körbe-körbe. Ennek az a következménye, hogy a mell nem ürül ki rendesen, ezért a tej mennyisége csökken, mert az agy azt hiszi, hogy kevesebb is elég, ezért anya újra átmegy paragépbe. És előveszi a nagyüzemi fejőgépet. És fej. És megint olyan fáradt néha, hogy azt sem tudja, hogy fiú-e vag lány....:) ÉS ÚJARA UTÁLJA AZ ÖSSZES TEJCSÁRDA ANYUKÁT!!! :)
